Japán nők - keleti művészet európai módra
Az art deco azaz a dekoratív művészet a luxus és a fényűzés stílusa volt, amely a két világháború közötti, társadalmi és gazdasági eseményekben gazdag időszakára esett. A művészet ekkor új inspirációt keresett és talált az egzotikumban. Reneszánszát élte az Afrikai szafari, a közel és távol keleti kultúra kutatása.
A japán művészet, ezen belül Kitagava Utamaro festészete a 19. században óriási hatást gyakorolva söpört végig Európán, majd az art deco korszakában ismét előtérbe került. A kifinomult közönség érdeklődve merült a szamurájok és gésák világába. Az Utamaro által teremtett japán nőideál ismét levette a lábáról Európát. Ám a nyugati világ nem ragaszkodik az autentikus keleti darabokhoz. A művészek maguk kísérleteztek a keleti technikákkal és témákkal, előszeretettel vegyítve azokat saját megoldásaikkal. Ékes példája ennek a jelenségnek a hímzett falikép, amely Matyó jellegű öltéstechnikával, 1930 körül készült. Ez a kép elképesztő egyvelegét hozza létre a japán ábrázolásmódnak, a hagyományos magyar népművészetnek és az art deco színes könnyedségének. A kerek, aranyozott fa keretelés végképp nyugati köntösbe öltözteti a kimonós, pillangóval játszadozó lányokat és vidám ablakot nyit arra, milyennek is látjuk mi a szigorú japán kultúrát.